Review of "Sophie de Tott, Artist in a Time of Revolution"

 I am grateful to an Internet translation function for translating this review of Sophie de Tott: Artist in a Time of Revolution.

TÓTH FERENC Sophie de Tott: Artist in a Time of Revolution.

toth.ferenc@abtk.hu

ORCID: 0000­0003­2264­466X

Julia GASPER. Sophie de Tott: Artist in a Time of

Revolution. London: Lulu.com, 2020. 208.

[[For a long time, Sophie de Tott's name was unknown even to those interested in the history of art and literature of the turn of the 18th and 19th centuries. Many of her paintings  are famous despite her portraits of people, she is a fine artist one of the most colorful personalities and witnesses of her era.

Her father, the famous François Baron de Tott (1733–1793) was a French diplomat of Hungarian origin, who was employed in the territory of the Ottoman Empire for a long time. In particular during the 1768–1774 Russian– Turkish war he successfully defended the Ottoman capital against the threatening Russian fleet. Later he also wrote memoirs which are at the end of the Ancien Régime, they enjoyed great popularity and were published in several foreign languages.

Her mother, Marie de Rambaud, the daughter of a Levantine family from Lyon,  met the young François de Tott in 1755. their First child Sophie de Tott was born on 29 January 1758 in Constantinople. Baron Tott's second daughter was called Marie-Françoise and later  became the wife of the Duc de La Rochefoucauld.

The recently published biography by Julia Gasper is certainly the first serious academic work dedicated to Sophie de Tott, a versatile and mysterious person, who possessed, besides dazzling beauty, talent in painting, in music, literature, and even secret diplomacy too. The eastern-born artist traveled a lot during her turbulent life, especially because of her royalist sentiments she was forced to leave France, wander through Switzerland, Germany, before settling permanently in Versailles.

Julia Gasper's work is extremely rich in archival sources, rare books and especially on documentation consisting of an iconographic collection based on many years of research. 

Sophie de Tott is extraordinary for her time was witnessed by many famous personalities (Louis XV, MarieAntoinette, Thomas Jefferson, Lafayette, Madame de Staël, etc.) of whom she left us beautiful portraits and valuable documents. This is the first Sophie de

The great value of a biography dedicated to Tott lies in that it lies in the history of the great changes in Europe

through the many secrets of this special woman's life reveals. It is particularly exciting how it methodically reveals Sophie de Tott's mysterious love affairs with Charles de Pougens, Antoine
d'Agoult and Keppel Craven, with whom she probably also had a child, Augustus Craven. The book introduces the reader to some other, little-known aspects of the artist's personal life with its details, among other things, it presents her multiple national identity, her conflict with her father.relationship and the important role of her patrons (for example Countess Tessé, Margravine of Anspach),  who

enabled her to survive difficult times. One of the great things of Julia Gasper's biography

as a result of which she establishes that the epistolary novel  Pauline de Vergies ou Lettres de Mme de Staincis is most likely written by Sophie de Tott. 

This is Hungarian-related, now completely to reveal the circumstances of the origin of the forgotten French epistolary novel, further research is needed, which may be necessary for a critical edition or they can even lead to the Hungarian translation of the work.

Another important scientific result of this biography lies in the fact that it collects
Sophie de Tott's fine art works
the best. The painter was taught by 

the Constantinople student

after her years, her career was affected by countless artistic influences during. The most important of these are those of Versailles they were connected to a court, where she mastered portrait painting in the environment of Elisabeth Vigée-Lebrun its foundations. Later Sophie de Tott turned more in other European courts and noble residences where she created her masterpieces during her emigration. Sophie
but to Tott we owe several distinguished rulers and historical figures (Duke of Condé, the future XVIII Louis, Count of Artois, the future Charles X, Marshal Coigny, etc.), as well as several portraits reminiscent of revolutionary times or with oriental themes, such as the bloodthirsty revolutionary Jourdan, the Senegalese Urika or Elfi Bey, or quite simply friends or relatives depicting paintings (such as La Rochefoucauld family, into which her sister married).

Against all odds, for Sophie de Tott a long and complete life path was given. In several countries during her long life spanning nine decades turned around, became independent very early on, while trying to develop her exceptional talent in the midst of very varied circumstances. She belonged to the category of special female artists, who began to break out of the framework of traditional society at the end of the Ancien Régime and during the revolutionary period. It is in the revolutionary emigration, the artistic career once reserved exclusively for men, opened its doors wide to women as well.

The first academic biography of Sophie de Tott, presenting the career of this fascinating female artist, further illumines this special transitional period of European society and art hmmm

Search Results
Translation resu

Sophie de Tott neve sokáig ismeretlennek szá￾mított még a 18. és 19. század fordulójának művé￾szet története és irodalomtörténete iránt érdeklő￾dő számára is. Számos festménye és kora híres

embereit ábrázoló portréja ellenére képzőművészi

és írói munkássága mindeddig nem kapott külö￾nösebb figyelmet. Magyar–francia–levantei szár￾mazása és eseménydús életpályája miatt mégis ér￾demes megismerni e nagy változások korának

egyik legszínesebb személyiségét és szemtanúját.

Édesapja, a híres François Baron de Tott (1733–

1793) magyar származású francia diplomata volt,

aki hosszú ideig az Oszmán Birodalom területén

tevékenykedett. Különösen az 1768–1774­es orosz–

 török háború idején tűnt ki azzal, hogy sikeresen

megvédte az oszmán fővárost a  fenyegető orosz

flottától. Később emlékiratokat is írt, amelyek az

ancien régime végén nagy népszerűségnek ör￾vendtek, sőt több idegen nyelven is megjelentek.

Édesanyja, Marie de Rambaud egy levantei szár￾mazású lyoni család lánya volt, aki 1755­ben meg￾ismerkedett a  fiatal François de Tott­tal. Első

gyermekük, Sophie de Tott 1758. január 29­én

született Konstantinápolyban. Tott báró második

lányát Marie­Françoise­nak hívták, és később La

Rochefoucauld herceg feleségeként vált ismertté.

Julia Gasper nemrég megjelent életrajza min￾den bizonnyal az első komoly tudományos munka,

amelyet Sophie de Tott sokoldalú és titokzatos

személyének szentelnek, aki káprázatos szépsége

mellett megcsillogtatta a tehetségét a festészetben,

zenében, irodalomban, sőt a titkos diplomáciá ban

is. A keleti születésű művésznő hányatott élete so￾rán sokat utazott, különösen royalista érzelmei

miatt arra kényszerült, hogy Francia országon,

Svájcon, Németországon keresztül vándoroljon,

mielőtt végleg letelepedett volna Versailles­ban.

Julia Gasper munkája rendkívül gazdag levéltári

forrásokból, ritka könyvekből és egy különleges

ikonográfiai gyűjteményből álló dokumentáción

alapul, amelyet hosszú évek kutatásai során gyűj￾tött össze. Sophie de Tott korának rendkívüli

szemtanúja volt, aki számos híres személyiséget

(XV. Lajos, Marie­Antoinette, Thomas Jefferson,

Lafayette, Madame de Staël stb.) ismert meg,

akikről értékes dokumentumokat és csodaszép

portrékat hagyott ránk. Ennek az első Sophie de

Tottnak szentelt életrajznak a nagy értéke abban

rejlik, hogy az európai nagy változások történetén

keresztül e különleges nő életének számos titkát is

feltárja. Különösen izgalmas, ahogyan módszere￾sen felfedi Sophie de Tott rejtélyes szerelmi kap￾csolatait Charles de Pougens­szal, Antoine

d’Agoult­val és Keppel Cravennel, akitől való￾színűleg még egy gyermeke, Augustus Craven is

született. A könyv megismerteti az olvasót a mű￾vésznő magánéletének néhány más, kevéssé ismert

részletével is, egyebek között bemutatja többrétű

nemzeti identitását, az apjával való konfliktusos

kapcsolatát és mecénásainak (például Tessé gróf￾nő, Anspach őrgrófja) fontos szerepét, amellyel

lehetővé tették számára, hogy túlélje a nehéz idő￾szakokat. Julia Gasper életrajzának egyik nagy

eredménye, hogy megállapítja, a Claire de Tott ál￾néven Párizsban 1799­ben megjelent Pauline de

Vergies ou Lettres de Mme de Staincis című levélre￾gény nagy valószínűséggel Sophie de Tott tollából

származik. E  magyar vonatkozású, mára teljesen

elfeledett francia levélregény keletkezési körülmé￾nyeinek feltárásához még további kutatások szüksé￾gesek, amelyek esetleg egy kritikai kiadáshoz vagy

akár a mű magyar fordításához is vezethetnek.

Ennek az életrajznak egy másik fontos tudo￾mányos eredménye abban rejlik, hogy összegyűjti

Sophie de Tott képzőművészeti alkotásainak

a  legjavát. A  festőnőt a  konstantinápolyi tanuló-

536 KÖNYVEK

évei után számtalan művészeti hatás érte a pályája

során. Ezek közül a  legfontosabbak a  versailles­i

udvarhoz kapcsolódtak, ahol Elisabeth Vigée￾Lebrun környezetében sajátította el a portréfestés

alapjait. Később Sophie de Tott megfordult több

más európai udvarban és főúri rezidencián, ahol

emigrációja során remekműveit készítette. Sophie

de Tottnak köszönhetjük több jeles uralkodó és

történelmi személyiség (Condé hercege, a leendő

XVIII.  Lajos, Artois grófja, a  leendő X.  Károly,

Coigny marsall stb.) portréit, valamint számos kü￾lönleges forradalmi időket idéző vagy keleti témá￾jú arcképeit, mint például a  vérszomjas forradal￾már Jourdan­t, a szenegáli Urikát vagy Elfi bejt,

illetve egész egyszerűen barátait vagy rokonait

ábrázoló festményeket (például a La Rochefoucauld

családot, amelyhez a  testvérhúga is tartozott).

A  sok viszontagság ellenére Sophie de Tottnak

hosszú és teljes életút adatott meg. Kilenc évtize￾det átölelő hosszú élete során több országban is

megfordult, nagyon korán önállóvá vált, miköz￾ben igen változatos körülmények közepette igye￾kezett kibontakoztatni kivételes tehetségét. Azon

különleges művésznők kategóriájába tartozott,

akik az ancien régime végén és a forradalmi idő￾szakban kezdtek kitörni a  hagyományos társada￾lom keretei közül. A forradalmi emigrációban az

egykor kizárólag a  férfiak számára fenntartott

művészi pálya a nők előtt is szélesre tárta kapuit.

Sophie de Tott első tudományos életrajza egy ér￾dekes női művész életpályájának bemutatásával

tovább árnyalja az európai társadalom­ és művé￾szettörténet e különleges átmeneti korszakát.